Gondoltam megosztok veletek egy kis kulissza titkot!
Egy kis időre sajnos kénytelen voltam szünetet tartani.
Technikai problémákkal küzdöttem, de most újult erővel itt vagyok! :)
Ezért is írtam a blogozásom legelején, hogy Minden kezdet nehéz!
Na sebaj! Viszont végre sikerült berendezni a kis kuckómat.
Erre mondják, hogy minden rosszban van valami jó.
Talán sokan hülyének néztek, miért olyan nagy dolog ez?
De igen lényeges számomra, mert annak a kuckónak lelke van, ott megpihenhetek, feltöltődhetek, és csak azzal foglalkozhatok, amit nagyon szeretek. :)
Immár körülbelül 10 éve ez a hobbim, és a férjemtől mindig megkaptam az igéretet hogy valahol, valamikor lesz egy kis saját zugom.
Már kezdtem feladni, dobozban porosodtak a kincseim, és csak ide oda húrcoláztuk öket egyik lakásból a másikba.
Megfogadtuk többet nem költözünk!!! :)
Hiányoztunk egymásnak én, és a kincseim.
Nem tudom nektek volt -e valaha olyan hobbi,üzleti terv, autó amit nagyon szeretettek volna, de valahogy nem akart összejönni sehogy?
Ezzekkel a tervezgetésekkel aludtam el, és keltem fel.
Szomorú voltam, hogy nem foghatok a kezembe ecsetet, és nem festhetek.
Komolyan mondom, hogy elvonási tüneteim voltak! :D
Szerencsétlen férjem már kivolt tőlem idegileg, hogy itt is, ott is az én kacataimba botlik.
Bármilyen tárgyat, papirt a kezembe vettem máris elkezdtem agyalmi mit is lehetne ebből alkotni.
Most végre, végre, végre megvalósult. :)
Kitaláltam, hogy szétszedem a kislányom rácsos ágyát.
Az alját felszereltettem a falra, erre kerültek a decoupage papirjaim, majd megint nyaggattam apát, hogy kell nekem egy polc is. Meg sem álltam egészen az Ikeáig, majd délután már fel is fúrta a falra nekem.
Körülbelül kellett vagy 2 nap, mire minden apró kis kütyü a helyére került.
Drága édesem csak annyit mondott, mielött a fényképezőt elkattintottam, hogy :
Remélem mindig ilyen rend lesz rajta!
Egy csöppnyit hajlamos vagyok a kupira. :D
Na, de amikor elönti az agyamat a sok infó, akkor nincs megállás.
Hiszek abban, hogy mindennek megvan a maga miértje.
Hogy azok az emberek, szituációk, lehetőségek, amiket eléd sodor az élet, valamiért akkor és ott meg kell hogy történjen.
Rajtad áll, hogy tovább mész, és észre sem veszed ezeket a lehetőségeket,az apró kis jeleket, vagy megpróbálod elhinni,befogadni, és élni vele.
Ilyenek a barátságaim is. Lassan köttetnek, de remélem egy életre szólnak!!! :)
Ilyen a hobbim is.
Elképzelem magamat, hogy 70 évesen remegő kézzel próbálkozok egy egyenes vonalat meghúzni! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése